Jurisics tér

Kőszeg azon kevés városok közé tartozik, amelynek középkori városfala még sértetlenül áll, városszerkezete is alig változott az idők során. Kőszeg jellegzetessége, hogy vár-város volt, így az Óvárosba is csak a vizesárokkal körülvett városfalon keresztül lehetett bejutni. Így a mai Fő tér felől, az egykori vizesárkon és hídon áthaladva, az ún. Déli városkapun  keresztül volt megközelíthető a Jurisics tér is. A Jurisics tér szerkezetében még őrzi középkori eredetét, mai arculata azonban jellegzetesen barokk. Korábban ez volt a város legfontosabb tere: piactér, gyülekezési fórum, és a büntetés-végrehajtás színhelye is.

A Déli városkapu, más néven „Alsó-torony”  volt a város legfontosabb bejárata, melynek helyén ma a Hősök kapuja áll, ami 1932-ben nyerte el mai formáját. A linkre kattintva a torony nevének eredete is elolvasható.

A Hősök kapuján belépve a város legszebb tere, a Jurisics tér tárul elénk.  Szemben a távolban feltűnik a Kálvária-templom, valamint a kőszegi szőlőhegyek.

Kőszeg mindig is polgárváros volt, így az Óváros funkcionális elrendezésében is felismerhetők ennek a nyomai. A térre belépve bal kéz felől jobbára igazgatási, rendészeti funkciójú épületek találhatóak, középütt egyházi épületek, jobb oldalt és a tér felső szegletében pedig a polgárházak. A kőszegi Városháza Magyarország egyetlen és legrégebbi olyan épülete, amely a 14. századtól kezdve a mai napig folyamatosan városházaként működik.

A Plébánia vagy Lada-ház egyike a tér legrégebbi épületeinek, ahol a korábbi városbíró Lada György lakott. A város egyik legszebb barokk épülete, gazdagon díszített homlokzatával,

A Hősök kapuja és a Városháza között található az ún.  Generalhaus (magyarul: Tábornokház). Nevét onnét kapta, hogy ebben az épületben volt elszállásolva a mindenkori lovas helyőrség generálisa. A térre néző oldalon található 17. századi reneszánsz loggiát rekonstruálták.

A Hősök kapuja mellett, bal kéz felől áll a 16. századi hangulatot árasztó ún. Lábas ház, az ország egyetlen duplaárkádos épülete. A barokk stílusú épület hátsó falait maga a várfal adja. Eredetileg bálház volt, ma a Városi Levéltár található benne.

A tér jobb oldalán, a polgárházak mindegyike említésre méltó. Ezek közül is az egyik legnevesebb, a reneszánsz eredetű ún. Sgraffitós-ház, melyet 1560 körül építettek emeletessé, és nevét a különleges sgrafittó díszítésről kapta. Az épületet Ottlik Géza az Iskola a határon című művében is megemlíti.

Néhány épülettel arrébb található az ún. Arany Egyszarvú Patikamúzeum, melyet Európa legszebb patikájaként emlegetnek. Legismertebb bútora barokk stílusban, tölgy-, dió-, és hársfából készült.

A Jurisics tér közepén az 1739-ben felállított Mária-szobor áll. Mögötte a tér másik díszes eleme, a Városkút található, amit 1766-ban építettek a korábbi láncos kút helyén. Az idők során elnyerte mai finom, könnyed vonalvezetésű, romantikus formáját.

Szintén a tér jellegzetessége, hogy közvetlenül egymás mellett két templom is található rajta.  Ennek hátterében a város német-magyar kétnyelvűsége áll. A lakosság a 16.-17. századig közös templomot használt, de ezután a magyar protestánsok egy új templomot (Szent Imre) építettek a régi mellé (Szent Jakab). Így a régit ettől kezdve csak a németajkú kőszegiek használták.

A tér másik érdekessége, hogy a hegy felőli része magasabban van. Ez jól megfigyelhető a Városháza oldalán néhány épületnél, melyek eredeti bejárata jóval a jelenlegi szint alatt van, így mai bejáratuk szinte az első emelet magasságában található, pl. Bécsikapu étterem, Szent Jakab templom, Szent Imre templommal szemben lévő ház.