A több száz éves hagyomány folytatódik: idén is rajzoltak a Szőlő Jövésének Könyvébe
Az Alpok-alján régóta termesztenek szőlőt, és ez olyan fontos volt mindig is az itt élőknek, hogy még egy réges-régi hagyományt is őriznek a mai napig.Április 24-én, Szent György napján a szőlősgazdák minden évben ünnepélyes keretek között bemutatják a területükről hozott szőlővesszőt, majd a hajtások képe bekerül a Szőlő Jövések Könyvébe.
A kezdtek
Az első bejegyzés 1740-ben került be az igen vastag kötetbe, és pár háborús évet kivéve azóta is berajzolják a vesszőket.
A hagyomány gyökerei a 16. századig nyúlnak vissza, már az akkori hegymesterek is bemutatták a tavaszi szőlőhajtásokat. Ez a rituálé pedig tovább öröklődött, és ma is tartják. A bemutatás alapja egy közigazgatási szabályhoz köthető. Korábban a gazdálkodási év ezen a napon indult, így ekkor választottak a települések tisztségviselőket, így hegybírót, hegymestert is. Az új hegymesterek pedig az akkor a hegyen található friss hajtásokkal jelentek meg.
Bejegyzések a könyvbe
A könyvbe így kerültek be a szőlőrügyek rajzai, melyekhez megjegyzéseket is fűztek az időjárásról, a károkról és év végén a borról. Az összegyűlt írásos dokumentumokból pedig jósolni próbáltak az előttük álló esztendő várható termésére és az időjárásra is. Bár ma már tudható, hogy ezek nem alkalmasak ilyen előrejelzésre, mégis rengeteg érdekes információt nyújtanak az utókornak.
A könyvbe 1835 óta bejegyzik az ábrákat készítők nevét, 1930 óta pedig feltüntetik a szőlővesszők pontos helyét is.
A Szőlő Jövésének Könyve 1990-ben betelt, a következő évben ezért egy új kötetbe kerültek az ábrák. Ezt a könyvet Vaihingen an der Enz, Kőszeg testvérvárosa adományozta a közösségnek.
A több száz éves, különleges magyar hagyomány 2013-ban bekerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.
Kőszegi borvidék
Kőszeg régi borvidék. Az egyik legrégebbi és leghíresebb, sokáig vezető szerepe is volt. A település speciális klímája főleg a vörösborok készítésének kedvez, de volt olyan év, hogy aszúbort is készítettek, és a könyvek bejegyzéséből kiderült, hogy számos szőlőfajtát ültettek és próbáltak ki. Dokumentumok bizonyítják, hogy már az ókorban is voltak szőlőskertek, és a középkori bejegyzések igazolják, hogy bort készítettek itt őseink.
A mai kőszegi borvidék mindegy 350 hektáros, és az utóbbi időben még erőteljesebb fejlődésnek indult. A környező települések, Cák, Csepreg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Felsőcsatár és Vaskeresztes borászai is kiváló borokat készítenek.
A helyi borászok, Kőszeg szervezetei és lakói minden tavasszal különlegesen ünnepélyes módon készülnek a Szent György napi ünnepségre. Mára közösségi esemény lett és büszkén mutatják be ezt a világon is egyedülálló hagyományukat. Nem véletlen, hogy az érdeklődés egyre nagyobb a ceremónia iránt.
Ráadásul a Szőlő Jövésének Könyvébe való bejegyzés egyben a szőlő- és bormunkálatok és az ezekhez kapcsoló fesztiválok, versenyek kezdő időpontja is. A metszés utáni munkálatok kezdőpontja, innentől kezdve a szőlősgazda már nem igen pihenhet.
A ceremónia
Napjainkban a helyi gazdák Szent György napjának hajnalán levágják a bemutatni kívánt vesszőket és azokat a hegybíróval közösen viszik a Városháza elé. Ott a polgármester fogadja őket ünnepélyes keretek között. A vesszők ezután a Jurisics-várba kerülnek, ahol a könyvbe bekerül a vesszők rajza, majd a mester pár nap alatt kifestik őket. A könyv az évi többi napján a várban lévő kiállításon tekinthető meg.
A könyvbe Németh János művész-tanár készíti el napjainkban a festést-rajzolást.
Képek az idei ünnepségről:
