Virtuális panoráma túra Kőszeg óvárosa körül

„….nevezett városunk falait megépítsék, áldozzanak rá, és jó erődítésekkel erősítsék meg…”

(Károly Róbert  oklevele 1336-ból)

Az 1532-ben történt harcok során az Oszmán Birodalom hadserege, Nagy Szulejmán jelenlétében, nemcsak Kőszeg várát, hanem az egész várost ostromolta, mint vár-várost. A máig fennmaradt védelmi rendszer ugyan nagyrészt a hősies helytállást követően, a 16. század második felében újult meg, de ha látjuk a városfalat a bástyákkal, akkor képet kaphatunk arról, hogy a török korban hogyan próbálták a település védelmét megerősíteni.

Néhány hasznos tudnivaló a túrához:

A Kőszegnek van egy jellegzetes utcája, a Várkör, az út körülöleli a mai Óvárost. A mai utca területen húzódott a város védelmére létrehozott árokrendszer.

Északnyugati részén szépen parkosított övezetben ma is megtekinthető az árok maradványa, a város többi részén a város falának árkát feltöltötték.

Az 1932-ben felépített Hősök tornyától indulva rövid séta keretében körüljárhatjuk a város védelmére létrehozott erődrendszer.

A Hősök tornya helyén állt a 19. század végéig a város legfontosabb bejárata a négyszögletes Alsókapu (Unteres Stadtor), másnéven Déli kapu. A területen folytatott ásatások maradványait a burkolat eltérő szerkezetén követhetjük nyomon. Az Alsókaput egy hozzá kapcsolódó erős külső torony az ún. barbakán védelmezte.

Ha a Fő téren kelet felé, a presszók mentén elsétálunk, és egy kék homlokzatú épület, a Kékfény Étterem mellet északnak fordulunk akkor néhány lépés múlva egy udvarra juthatunk a nyitott kocsibejárón keresztül. Itt található a város délkeleti sarokbástyáinak maradványa a Csigás-torony (Moltzer-torony). A 17. század elején ide került a városi börtön.

Tovább sétálva a keleti oldal üzletei előtt egy macskakővel kirakott, és az Óvárosba vezető kis utcácskára bukkannunk. Itt állt valamikor egy kis kerek bástya, a Halász-kapu (Fischertür), másnéven Badstube. A német elnevezések annak emlékét őrzik, hogy a közelben halpiac és fürdő (borbélyműhely) működött.

Tovább haladva a Mátyás király szobrával ékesített parkban találjuk az északkeleti sarokbástyát a Rókafok bástyát (Fuchszagel), vagy másnéven a Hóhér-tornyot. Ez utóbbi nevét onnan kapta, hogy a városa hóhéra itt lakott. Az 1532-es ostrom idején fontos védelmi szerepe volt a másfél méteres falakkal rendelkező bástáynak. A bástya alapjait egy régészet feltárás során a Kelcz-Adelffy Árvaház épülettömbje alatt találták meg (utcáról nem látható).

Az északi oldalon elindulva a felépített falszakaszból jól látszik, hogy merre halad a városfal. Megkerülve a társasház épülettömbjét a mezőgazdasági középiskola kollégiumával szemben található utcában áll, a régészeti feltárásokat követően helyreállított falcsonk, a Lombai-torony (Lobenwein). A német megjelölés arra utal, hogy a városi borok egy részét itt tárolták. A torony patkó alakú teste a város falához kívülről kapcsolódott.

Utunkat folytatva jól megfigyelhető hogy a városfal részeit hogyan építették be az épületekbe. Így jutunk el a település egykori északi bejáratához, a Felsőkapuhoz (Oberes Stadttor), régi nevén, az Ausztriai kapuhoz , amelyet Paulus Jovius, itáliai történíró hívott így. A 19. század elején elbontották a kaput, helyét a burkolat eltérő szerkezetén követhetjük nyomon. A négyszög alaprajzú toronytesthez, egy körbástya az ún. rondella kapcsolódott.

Tovább haladva megpillantjuk a város fő védelmi erősségét a kőszegi várat, melyet leghíresebb védőjéről Jurisics Miklósról neveztek el. A Jurisics-vár öt tornyából kettő maradt meg. Sokan gondolják helytelenül, hogy a török ostromnak csak ez a vár állt ellen, holott az egész városnak kellett akkor a betolakodókkal szemben az erődítményvárost védelmezni.

A várat megkerülve képet kaphatunk arról, hogy egykor mekkora árokrendszer védelmezte a falakon kívül a települést. A városfal nyugati oldala szerencsére nem épült be, így teljes hosszában megcsodálható az egykori erődítmény. Középütt ma is áll a Sarkos-torony (Ecktrum) vagy másnéven Kiszwinger.

A sétánk végén érjük el a legfontosabb erődítésrészt a város délnyugati sarkában kiépült sarokbástyát, a Zwingert (Bastei, Öregbástyát). Erőd az erődben. A bástya L alakban elhajló sokszög alaprajzú védmű. A keleti oldalán hozzá a kapcsolódó kettős fallal, az ún. Zwingerrel (kényszerítőfal) megerősítve képes volt a déli bejárat védelmét ellátni.

A Chernel utcában egy pillanatra megállva jól látható a Zwinger, illetve az egykori városfal és az azt körülvevő árok, mely a Hősök tornyáig halad, majd onnantól a Fő tér fele, a 18. század végétől teljesen fel lett töltve.